Mv.: - Ma van a Kommunizmus Áldozatainak emléknapja. A Parlament döntésének köszönhetően immár ötödik éve emlékezünk meg hivatalosan is a diktatórikus rendszer áldozatairól. A megemlékezéseket azért tartják február 25-én, mert 1947-ben ezen a napon hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba. Ezzel elkezdődött az internálások sorozata az országban. A Szovjetunióba hurcolt áldozatokra emlékezve a Terror Házában, Rabszolgasorsra kényszerítve címmel kiállítás nyílik ma a késő délutáni órákban. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fél órával a nyitás előtt ellátogatott a múzeum emléktáblájához. Virágcsokrot helyezett el, egy percig némán állt, majd távozott.
Riporter: - Amint a Vörös Hadsereg átlépte a magyar határt nyomban hozzákezdett a munkaképes civilek tömeges elhurcolásához. A foglyok először úgynevezett felvevőtáborokba kerültek, majd onnan vitték el őket a Szovjetunióban kijelölt helyekre. A táborokat - amelyek gyakran csak földbevájt bunkerek voltak - a foglyoknak kellett felépíteniük. Az emberek itt szörnyű körülmények között éltek. Nem kaptak például fehérneműt, 10-14 órát dolgoztak, nem jutottak hozzá sem elegendő éleimhez, sem megfelelő orvosi ellátáshoz. Tömegesen haltak bele a fertőzésekbe. - Büntetésként a meztelenre vetkőztetett emberre zúdítottak ezerliternyi vizet, ami egy magasra állított hordóból ömlött rá. A víz alatt szenvedő embert közben korbáccsal verték. Ha nem vallott verték, amíg el nem ájult. Volt, akit úgy hoztak be a kórházba, hogy cafatokban csüngött róla a bőr. Máig nem lehet pontosan tudni hány magyar ember járta végig a poklot a Szovjetunióban. A Külügyminisztérium adatai szerint vidékről 70 ezer, Budapestről 100 ezer, Kárpátaljáról és Erdélyből 40-40 ezer, Felvidékről 20 ezer embert hurcoltak el. |
