Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek Számvetés című könyvét azzal a gondolattal ajánlotta az olvasóknak, hogy a magát demokráciának nevező terror, az istentelen kommunista rezsim nemcsak hazug propagandával, hanem elhallgattatással is igyekezett megakadályozni a katolikus egyház üldöztetése történetének megismerését. A könyv egyik fejezete "A kommunista terror ateista rémuralma" címet viseli. Mire gondolt?
- 1946-tól megkezdődött az ország tönkretétele, kifosztása, a Szovjetunióba való betagozódása. A magyar nép és a keresztény egyházak számára rémuralommá vált a Magyar Köztársaság. Ebben az időben folyamatosan támadták a katolikus egyházat és intézményeit. 1948-tól megszűnt a keresztény sajtó, felszámolták a vallásos iskolákat, államosították az egyházi javadalmi földeket, feloszlatták a szerzetesrendeket, majd következtek a nagy kirakatperek, amelyeknek központi alakja Mindszenty József hercegprímás, bíboros lett. Mi volt ez, ha nem rémuralom? 1948-ban a Mária-év zarándoklatainak akadályozására a kommunisták betiltották a keresztek és az egyházi zászlók köztéri használatát, nem engedélyezték, hogy különvonatokat, autóbuszokat szervezzünk a zarándokoknak.
- Önt mikor szentelték pappá?
- 1944 karácsonyán, amikor bekerítették Pestet az oroszok. 1946-ban kerültem ki a szemináriumból, ekkor doktoráltam, de az utolsó félévet már "mezeiztem" Máriaremete-kertvárosban. Majd Székesfehérváron, szűkebb pátriámban, a Tanítók Házában lettem prefektus, szegény katolikus tanítók gyerekeit oktattam. 1949-ben a városi árvaházba kerültem, ahol a gyerekek nevelését a vincés nővérek látták el akkor már száz éve. Perczel nővér -Perczel Mór tábornok leszármazottja - a saját kastélyéból hozatta a teheneket, a lovakat, az élelmet a gyerekeknek, majd egy éjjel a bőrkabátosok rátörtek a nővérekre, elzavarták őket és elvitték minden tulajdonukat. Titokban a püspöki szőlő egy elhagyatott épületében tartottam a lelkigyakorlatokat az oda menekülő nővéreknek. De ezt is felszámolták.
- Vagyis folyamatosan szűkítették a lehetőségeit.
- Papi hivatásom gyakorlását 1949-re több ezer paptársammal együtt részben be kellett szüntetnem, mert ekkor tették fakultatívvá az iskolai hitoktatást. 1951. május 18-án megkezdődött Grősz József kalocsai érsek és társai kirakatpere. Az érseket 15 évre, Endrédy Vendel zirci apátot 14 évi szabadságvesztésre ítélték embertelen kínvallatások és verések után.
- Az Állami Egyházügyi Hivatalt 1951. május 19-én állították fel. Mi volt a célja ennek az intézménynek?
- Az, hogy ellenőrizze és gúzsba kösse az egyházat. Minden püspökségbe úgynevezett "bajszos püspököket", hivatalosan egyházügyi előadókat küldtek. Hozzánk először egy Fülöp Ferenc nevű cukrász került. Utódja egy káromkodó, papokkal durván beszélő seregélyesi cseléd lett. A trágár beszéde miatt aztán elküldték, de küldtek egy csiszoltabbat, aki elődjénél rosszabb indulatú volt. Elvették a pecséteket, szekrénybe zárták, s a kulcsokat maguknál tartották, nehogy a püspökség az ő tudtuk nélkül bármilyen hivatalos iratot kiadhasson. 1952-ben a szemináriumot is megszüntették, az épületet átutazó katonatisztek szállodájává alakították át. Közben kórházlelkészi kinevezést is kaptam azzal a megbízatással, hogy az 1950-ben feloszlatott, de a megyéi kórházban munkát kapott szerzetesnőket is tartsam össze. Ezt a munkát szerda esténként megbízható magánházban, a nővérek lakásán nagy titokban végeztem. Ennek ellenére a székesfehérvári Szent György Kórházlelkészség szentség-kiszolgáltatásai sikeresek voltak, mert 1952-1957 között 3116 gyónást, 6048 szentáldozást és 2083 szentkenet-feladást sikerült elvégezni.
- Hogyan érte az 1956-os forradalom?
- Székesfehérvárra október 24-én érkezett meg a szabadságharc híre, vagy harmincezer ember gyűlt össze a főtérre, a városháza és a püspöki palota elé. Ott volt egy operaénekes, aki elkezdte énekelni á Boldogasszony anyánk himnuszt és mindannyian együtt énekeltük. Valaki elszavalta a Nemzeti dalt és a tömeg minden strófa után ismételte a refrént. Aztán elindultunk leverni a vörös csillagokat. Nagy öröm volt Mindszenty József hercegprímás kiszabadulásának híre és Nagy Imre miniszterelnök rádiónyilatkozata Magyarország semlegességéről, az orosz csapatok kivonásáról. Én ebben az időben a püspöki palotában laktam, onnan jártam hittant oktatni. Az új kórházigazgató, Körösi József elismert kórházi lelkésznek és megengedte, hogy újra misézhessek a visszakapott kórházi kápolnánkban. Egyszóval nagy volt a lelkesedés, de mindez november 4. után véget ért. A megtorlás a papokat sem kerülte el. Egymás után vitték őket a börtönbe, vallomásaikból akarták megtudni, hogy az ÁVO által féltve őrzött egyházi kartotékok mit tartalmaztak, amiket a forradalom idején Tabódy István elvitt Mindszentyhez. Számítottam rá, hogy én is sorra kerülök. 1957. március elején, 36 éves koromban törtek rám éjszaka a pufajkások és vittek a fehérvári börtönbe több egyházmegyés pappal együtt.
- Mivel vádolták?
- Semmivel. De egy ügyvéd börtöntársam felvilágosított, hogy ez a legveszélyesebb, mert akár életfogytiglani ítéletet is rám sózhatnak. Végül engem is kihallgattak, Shvoy püspök úr baráti körére, látogatóira voltak kíváncsiak. Több mint egy hónapig tartottak bent, de nem tudtak meg tőlem semmit. Kitértem a válaszok elől azzal, hogy bár a püspöki palotában lakom, de ebédidőben a többi városi pappal együtt étkeztem. Gyümölcsoltó Boldogasszony vigíliáján, vasárnap szabadultam azokkal a papokkal együtt, akiktől semmi információt nem tudtak kiszedni. Csepel-Királyerdőre kerültem 1957-ben lelkésznek. A Szent István út - akkor Kalamár József út -216. számú házat megvettem két szoba, konyhával és mellékhelyiségekkel. Mivel kommunista ellenintézkedéstől kellett tartanom, éjjel költöztem be a plébániának kiszemelt épületbe. Az újabb feladat az volt, hogy elismertessem a hatóságokkal az immár épülettel rendelkező plébániát. Nem volt könnyű, de hosszú utánajárással -még a csepeli tanácselnökhöz is elmentem - sikerült, és egy kis átépítéssel felszenteltük a plébániát.
- Most újra egyre több szó esik a napi politikában arról, hogy a katolikus egyházban jó néhány papot beszerveztek. Erről mit tud?
- Csak azokat lehetett beszervezni, akiket megfenyegettek, zsaroltak vagy fizikailag bántalmaztak. A papság jelentős része távol tudta tőlük tartani magát. Az egyház megosztásához jelentősen hozzájárult a békepapok intézményének létrehozása, hiszen a békepapoknak megengedték, hogy hittant oktassanak, a nem békepapoknak nem adtak hitoktatási engedélyt Ez egyértelművé tette, hogy ki hol áll.
- Önt nem akarták beszervezni?
- Próbálkoztak. Főként, amikor a franciák meghívtak nyelvtanulásra Franciaországba. A "bajszosok" azt mondták, hogy megadják az engedélyt a kiutazásra egy feltétellel, ha részt veszek a békepapi gyűléseken. Erre azt mondtam, hogy mi többet mondhatnak ott, mint a rádióban, a televízióban, a sajtóban. Erre nyugton hagytak.
- 1982. április 10-én, nagyszombaton a magyar állam ajánlására a pápa püspökké nevezte ki, ön lett a századik veszprémi püspök. Hogyan lehetséges az, hogy ilyen magas egyházi méltóságot kapott, amikor nem alkudott meg a rendszerrel?
- Ez előttem is rejtély. Egyre gondolhatok, hogy Lékai bíboros hathatós támogatásával kerülhettem a püspöki székbe. Lékai bíborosra szüksége volt az államhatalomnak, a bíboros úr viszont bennem bízott. Ma is őrzöm azt a kulcsot, amit ő adott nekem, mert ez a kulcs Esztergomban a lakásához közvetlen bejárást biztosított. 1993-ban lettem veszprémi érsek, amikor a Hungarorum Gens kezdetű pápai bulla Magyarország történelmi egyházmegyei határait kiigazította. Hetvenöt éves koromban, 1997-ben nyugdíjba mentem,
- A hit mit jelentett s jelent az érsek úrnak?
- Én sohasem azt néztem, hogy a kommunista vezetők mit tiltottak és mit nem. Mindig azt néztem, hogy nekem a hitem szerint mit kell tenni. Bárhogy is volt, az Isten-hitet tűzzel-vassal elpusztítani akaró bolsevizmus minden emberi számítás ellenére véget ért. Én Izajás próféta több mint két és fél ezer éves soraira emlékezem: "Hiszen az én gondolataim nem a ti gondolataitok, / és az én útjaim nem a ti útjaitok" -mondja az Úr.
A Hit pajzsa kitüntetést veheti át holnap Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek a budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A díjat Horváth Béla volt országgyűlési képviselő alapította 2002-ben azon egyházi személyek számára, akik a kommunista diktatúra éveiben hűek maradtak magyarságukhoz, hitükhöz. A díjat eddig Bolberitz Pál teológus professzor, Olofson Piacid bencés szerzetes és László Gábor Regnum Marianum-i atya kapta meg. |
