SAJTÓ ÉS VISSZHANG
A Gulág túlélői Sára Sándor filmjében

[2005-03-12 - Magyar Nemzet - ]

Sára Sándor Nehézsorsúak című, 14 részes interjúsorozatának díszbemutatóját tartják ma délután a Terror Házában. A dokumentumfilmben az egykori szovjet kényszermunkatáborokat megjárt túlélők vallanak sorsukról. A bemutatón az egyik epizód huszonöt percét láthatja a közönség.

 
Sára Sándor Nehézsorsúak című, 14 részes interjúsorozatának díszbemutatóját tartják a Terror Házában március 11-én négy órától. Köszöntőt mond, a Terror Háza főigazgatója, laudációt mond Szakály Sándor hadtörténész és Lugossy László filmrendező. A bemutatón az egyenként hatvanperces epizódok egyikének 25 percét láthatja a közönség. A film teljes terjedelmében a második világháborút követően a Szovjetunióba hurcolt honfitársainkra emlékező Rabszolgasorsra kényszerítve című időszaki kiállítás keretében kerül vetítésre.
 
A dokumentumfilmben az egykori szovjet kényszermunkatáborokat megjárt túlélők vallanak sorsukról. "A Gulág, úgy látszik, a sorsommá vált" - mondta Sára Sándor a 36. Magyar Filmszemle nyitóünnepségén februárban, ahol a Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést vehette át. Azt mondta, már annyit foglalkozott a büntetőtáborok világával, annyi emberrel beszélt, hogy a hallott történetekből és némi fantáziával a néhai Kardos István író segítségével állt össze a forgatókönyv.
 
Sára Sándor 1933-ban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott operatör szakon 1957-ben. Rendezőként és operatőrként egyaránt költőien formált dokumentumfilmekkel kezdte pályafutását. A hatvanas-hetvenes években nemzedéke markáns egyéniségeként meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet fellendülésében.
 
Alkotótársa Kósa Ferencnek, Szabó Istvánnak, Huszárik Zoltánnak és Gaál Istvánnak. Úgy alkalmazkodott a különböző világlátású rendezőkhöz, hogy eközben maradéktalanul kibontakoztatta látványteremtő képessége sokoldalúságát, kifejező erejét.
 
A hatvanas évek végétől rendezőként is bemutatkozott, játékfilmes pályafutásának mérföldkövei a Feldobott kő, a Holnap lesz fácán, a Nyolcvan huszár, a Könyörtelen idők, a Vigyázok, a Vád. A nyolcvanas évektől figyelme ismét a dokumentumfilmek felé fordult: áll. magyar hadsereg doni katasztrófájáról, a bukovinai székelyekről, a Gulág magyar foglyairól készített kollektív történelmi fájdalmakat gyógyító filmeket.
 
Balázs Béla- és Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Örökség-díjat, a Magyar Művészetért-díjat. Filmjei több hazai és nemzetközi fesztivál díjnyertes alkotásai. 1993-tól hét éven át a Duna Televízió elnöke.


      vissza



 




  Fejlesztette a
CENTER.HU Kft.



www.lakossagcsere.hu www.svabkitelepites.hu www.xxszazadintezet.hu www.xxiszazadintezet.hu www.terrorhaza.hu www.orwell.huwww.koestler.hu www.magyarforradalom1956.hu www.szexualisforradalom.hu www.magyarholokauszt.hu www.delvidekitragedia.hu przewoznik.terrorhaza.hu http://www.habsburg.org.hu
       Adatvédelem  |  Impresszum